Magyarországon a késeskultúra egy viszonylag újkeletű szó, melyet az egyre színesedő és növekvő felhasználók igyekeznek megtölteni folyamatosan szélesedő tartalommal.
Fontos leszögezni, a kés/bicska egy olyan eszköz, ami alkalmas fizikai sérülést okozni, alkalmas az emberi élet kioltására!
A kések/bicskák árusítására és vásárlására semmilyen törvényrendelet nem vonatkozik, a jelen jogszabályok nem korlátozzák ezen tevékenységeket.
A kések birtoklására, szállítására, tartására és használatára viszont jogszabályok, törvényrendeletek vannak, amik egymást kiegészítve értendőek!
Figyelem! A jogszabályokat minden esetben komplexitásukban kell értelmezni!
A legtöbb weboldalon a késekre vonatkozó jogszabályként a 175/2003. (X.28.) Korm. rendeletet szokták kihangsúlyozni.
(175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet
a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya a mellékletben felsorolt közbiztonságra különösen veszélyes eszközökre és az azokkal kapcsolatos egyes tevékenységekre terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. * elektromos sokkoló: olyan hordozható elektromos eszköz, amely kis áramerősség mellett elektromos feszültség előállítása és közvetítése útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas, nem kizárólagosan, de beleértve az elektromos sokkoló botot, elektromos sokkoló pajzsot, bénító lövedéket kilövő pisztolyt és elektromos sokkoló lövedéket kilövő fegyvert;
2. * forgalmazás: a közbiztonságra veszélyes eszköz továbbadására irányuló tevékenység, ideértve a kereskedelmi tevékenységet is;
3. * jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben meghatározott közúti szállító vagy vontató eszköz;
4. * közforgalmú közlekedési eszköz: bárki által azonos feltétellel igénybe vehető közlekedési eszköz;
5. * közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek a közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét;
6. * nyilvános hely: a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely.
3. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában tilos a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt közterületen, nyilvános helyen - ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmú közlekedési eszközön birtokolni.
(2) * Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt tilalom
a) * a Magyar Honvédségre, a rendvédelmi szervekre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, az Országgyűlési Őrségre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, a Magyarország területén állomásozó fegyveres szervekre, továbbá azokra a szervekre és személyekre, melyeknek a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklását, használatát jogszabály megengedi;
b) azokra a rendeltetésszerűen munkavégzés, sport, hagyományőrző tevékenység, a vadászati törvény hatálya alá tartozó vadász által végzett vadászati tevékenység során vagy a szokásos életvitel körében használt eszközökre,
ba) amelyeknek közterületen, nyilvános helyen, valamint közforgalmi közlekedési eszközön való birtoklása indokolt és
bb) amelyek esetében - a tényleges munkavégzés vagy tevékenység során történő használaton, a szükséges szállításon kívül - az eszköz birtoklása vagy szállítása rejtve, a szokásos módon becsomagolva, szétszedve vagy zárt tárolóeszközben történik;
c) azokra a rendeltetésszerűen munkavégzés, sport, hagyományőrző tevékenység, a vadászati törvény hatálya alá tartozó vadász által végzett vadászati tevékenység során vagy a szokásos életvitel körében használt eszközökre, amelyek közterületen lévő jármű belső tereiben más illetéktelen személy számára nem hozzáférhető módon rejtve, a szokásos módon becsomagolva, szétszedve vagy zárt tárolóeszközben vannak elhelyezve;
d) azokra az eszközökre, amelyek használata filmfelvétel, színházi előadás, illetve más hasonló rendezvény megtartásához szükséges;
e) a pelargonsav-vanillilamid és az olajosgyanta-tartalmú kapszaicin hatóanyagot nem tartalmazó, legfeljebb 20 gramm töltőanyag tömegű gázsprayre, kivéve a közterületen vagy nyilvános helyen szervezett rendezvényeket.
4. § (1) Dobócsillag, rugóskés, ólmosbot, gumibot, boxer, elektromos sokkoló, 20 gramm töltőanyag tömeget meghaladó gázspray csak a 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervek részére forgalmazható.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt eszközök nem kereskedelmi (turista) forgalomban nem vámkezelhetők.
(3) Gázspray, íj, számszeríj, szigonypuska csomagküldő szolgálat, ügynöki tevékenység, házalás és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján nem forgalmazható.
(4) * Olyan elektromos sokkoló nem gyártható, nem szerezhető meg, nem birtokolható és nem forgalmazható, amely az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet szerint tiltott eszköznek minősül. Ez a tilalom a Magyar Honvédségre, a rendvédelmi szervekre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, az Országgyűlési Őrségre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, a Magyarország területén állomásozó fegyveres szervekre és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklására és használatára engedéllyel rendelkező szervekre és személyekre is vonatkozik.
5. § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában gázspray közterületen, nyilvános helyen - ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmú közlekedési eszközön csak tokban, dobozban, zárt tároló eszközben vagy ruházat alá rejtve birtokolható (szállítható).
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2)-(4) *
7. § * Ez a rendelet az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
8. § * Ez a rendelet az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 1236/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. július 16-i 775/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
Melléklet a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelethez
A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz:
a) * az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: felajzott íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli);
b) a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer);
c) a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek;
d) az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray);
e) az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat);
f) az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló);
g) * az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek).)
Valóban ez egy nagyon fontos rendelet, de inkább keretrendeletnek tekintendő!
Ugyanis ez a rendelet azt mondja ki mi minősül közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek! Mik azok az eszközök, amik birtoklása (például közterületeken) szabálysértést jelent.
A KKVE rendelet nem hatalmaz fel minket a kés mindennapi viselésére, hordozására! Sehol nem találunk a rendeletben erre utalást.
Tehát Magyarországon „Legál” törvény ebben a formában nem létezik!
A rendelet lehetőséget ad nekünk arra, hogy a tartalmát felnőtt, józan gondolkodású emberként értelmezzük.
Ahhoz, hogy a kések/bicskák birtoklásával, hordásával, szállításával használatával jogilag is teljesen tisztában legyünk, mindenképp olvassuk át a 2012. évi II. törvényt!
Legyünk tisztában mi a különbség közterület és nyilvános terület között. Mi a különbség garázdaság és rendbontás között.
Legyünk tisztában azzal, hogy a mindennapi életterünk által behatárolt szokások és tennivalók milyen területeket érintenek, és az érintett területekre milyen szabályozások vannak érvényben!
Ne feledjük a kések/bicskák társadalomra való veszélyességét!
Minden kést/bicskát magánál tartó/hordó ember felelőséggel tartozik azon embertársai felé is, akik nem hordanak maguknál vágó/szúró eszközöket!
Figyelem: ezen tájékoztató nem teljeskörű. Mindenképp tájékozódjon vásárlás előtt az érvényben lévő jogszabályokról, azok értelmezéséről!
A jogszabályok nem ismerése, rosszul értelmezése nem mentesít senkit a felelősségre vonás alól!
A magyarkesek.hu és a késkészítők SENKINEK NEM JAVASOLJA A KÉS KÖZTERÜLETEKEN, ILLETVE EGYÉB NYILVÁNOS HELYEN TÖRTÉNŐ VISELÉSÉT VAGY HASZNÁLATÁT! AZ EBBŐL EREDŐ PROBLÉMÁKÉRT ÉS HATÓSÁGI SZABÁLYSÉRTÉSEKÉRT A KÉSZÍTŐK, ÉS A MAGYAR KÉSEK SEMMILYEN FELELŐSSÉGET NEM VÁLLAL!